Magyar Cégnyilvántartó

Tiszaug község Bács-Kiskun vármegye Tiszakécskei járásában található. A Tisza bal partján fekvő település, Lakitelektől keletre és Csongrádtól északra, amelynek vannak határrészei a folyó túlsó partján is. A község eredete régi időkre nyúlik vissza. Említik a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében (1075-ben).

1329 előtt az örökös nélkül elhalt Simon és Adorján birtoka volt, melyet Károly Róbert király Kátai Péter fiának Szunyog (Zunugh) András királyi apródnak adományozott. A környező településekkel együtt királyi kézről később egyházi birtokba került, majd 1472-ben Kinizsi Pál birtokába. 1683-ban aránylag jó faluként könyvelték el, 1697-re azonban már a feljegyzések szerint pusztává vált. 1715–16 fordulóján néhány Ugról korábban Csongrád újfaluba menekült
lakó visszatért, és megkezdte a falu újratelepítését. A község 1780 körül késő barokk stílusban épült, műemlék jellegű, református temploma egyhajós, egyenes záródású templom homlokzat előtti toronnyal. A katolikus földesúr 1788-ban Tiszaugon kápolnát építtetett.

Néprajzi szempontból a falu a Tiszazughoz tartozik. A község a Tisza teraszára épült, U alakban követte a folyó kanyarulatát. Települési szerkezete halmazos. Házait főleg helyben található anyagokból (agyag, nád, vessző stb.) építtették. Az 1868. évi és 1919. évi árvíz miatt építkezése nem archaikus. Épületei között gyakoriak a tornácos házak. Tagolatlan társadalmában a cselédek elkülönültek. Önellátó gazdaságai számára lényeges kiegészítést adott, a részes aratás, a gyűjtögetés, az ártéri halászat, szövés-fonás, vessző- és gyökérfonás.

A község területe három uraság birtokában volt, amely birtokhoz egy-egy kastély is tartozott. A helyi hagyomány szerint az egyike Rákóczié és Bercsényié is volt. A nagybirtokok szerepe számottevő volt Tiszaugon, egészen a 20. század közepéig. Területére jellemző volt a mezőgazdaság, ipari tevékenység a múltban sem volt jelentős. Tiszaug korábban Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez tartozott, a települést azonban saját kérésére 1999. június 30-án az Országgyűlés Bács-Kiskun megyéhez csatolta.

Nevezetességei A patkó alakú Holt-Tisza holtág természetes lefűződéssel alakult ki a Tisza bal parti ármentesített területén. Közigazgatásilag Tiszaug községhez tartozik. Hossza 3,7 km, átlagos szélessége 100 m, területe 53 ha, átlagos mélysége 2,3 m, víztérfogata 851 ezer m3. Tulajdonosa Tiszaug Község Önkormányzata és kezelője 2007-től a Király és Társai Halászati kft. Élővilága igen változatos. Több vízi madár táplálkozó és pihenő helye. A
tóban az alábbi halfajok találhatók: ponty, amur, harcsa, süllő, csuka, angolna, busa, keszeg, kárász, törpeharcsa. A vízpartot gazdag növényzet határolja.

A patkó alakú tó északi végénél jelentős méretű nádas található. Jellegzetesen nád és sás szegélyezi a vízpartot helyenként 2-5 méter szélességben is. A tó végének falu felőli részén jelentős területen tavirózsák is találhatóak. Ráadásul 1926-ban itt figyelték meg először hazánkban a balkáni gerlét.

A tó délkeleti részén kijelölt strand található. Itt lassan mélyülő enyhén iszapos tófenék található. A holtág horgászvízként működik: www.tiszaugi-holtag.hu