Magyar Cégnyilvántartó

Süttő (németül Schitte vagy Schüttern) község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban található.

FEKVÉSE
Komárom-Esztergom vármegye északi részén, a Gerecse nyúlványai mellett fekvő Duna-menti település. Lábatlan és Neszmély között helyezkedik el a 10-es főút, illetve az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal mentén; előbbiből itt ágazik ki Tardos és Vértestolna felé az 1127-es út.
A legközelebbi települések Lábatlan 4, valamint Nyergesújfalu és Neszmély egyaránt nagyjából 9,5 kilométerre; Tardostól 13,5 kilométer, Komáromtól 26 kilométer távolságra fekszik.

NEVÉNEK EREDETE
Nevét az itt a Dunába ömlő patakról kapta, ugyanis a régi magyar nyelvben a kisebb vízfolyásokat, patakokat és ereket sédnek nevezték: a séd torkolata, azaz séd-tő szókapcsolatból alakult ki a Süttő név. (A vízfolyás neve korábban Bikol-séd volt, ma Bikol-patak.)

TÖRTÉNETE
Süttő és környéke ősidők óta lakott hely. Területén kora kőkori, bronzkori és vaskori leleteket, kora vaskori halomsírokat (tumulusokat) tártak fel.
Az oklevelek először 1295-ben említették, nevét ekkor Sedthw (Sédtő), 1335-ben Sed (tu) alakban írták. Ekkor a Szák nemzetség-beli Süttői András és fiai a Békés vármegye Murony birtokosai voltak; közülük János 1335-ben királyi ember volt Barancsföldén (Komárom vármegye). Károly Róbert király elveszett oklevele szerint András fia János Süttőt a Csór nemzetség-beli Péter fia Tamásnak adta zálogba, majd Tamás megszerezvén, határait megjáratta.
A török uralom alatt is lakott hely maradt, de kevés lakosa miatt Süttőt is újratelepítették.
A lakosság egyik érdekes, régi foglalkozása a kőfaragás és a kőfejtés volt: itt fejtették a híres süttői díszítőkövet.[10] A süttői bányákat a 18. század vége óta egy ideig olasz kőfaragók (marmorari) bérelték. A lakosságnak a kőfejtésen, kőfaragáson kívül további munkát adott még a Nagy-Gerecséig lenyúló határ hatalmas erdőinek művelése is.
A süttő környéki szőlők bora a neszmélyihez hasonló minőségű. A szőlőkben még helyenként láthatók a régi bálványprések: ezek közül némelyik a 18. századból származik.
A süttői római katolikus egyházközség 1716-ban alakult, első plébánosa a német Wilhelm Welche volt. 1732-ben gróf Esterházy Imre bővíttette a kápolnát templommá, megépíttetve a harangtornyot is. Ezt a templomot állaga miatt 1778-ban lebontották, és helyére Batthyány József hercegprímás építtetett késő barokk templomot 1777–79 között. Berendezése is 18. századi. Ez áll ma is, bár 1944. december 22-én (angolszász) szövetséges gyújtóbombák felgyújtották és a tetőszerkezet leégett, sőt egy bombatalálattól a főoltár is felrobbant.
A településen csak római katolikus egyházközség van a mai napig is. A község közigazgatási területén két római katolikus temető volt, az egyik Süttő faluban, a másik a közeli Bikolpusztán. Bikolpuszta közigazgatásilag Süttőhöz tartozó mezőgazdasági övezet, egyfajta tanyavilág volt. Az ottani Reviczky-kúriát 1760-ban építették barokk ízlésben, majd a 19. században klasszicista stílusban átépítették.
A Vásártér 17. szám alatt áll az olasz Giacinto Jakab (Giacomo) kőfaragó háza a 19. század közepéről. Udvarán a barokk Királykút áll, amely a 18. században épült.

NEVEZETESSÉGEI
-Rákóczi-hárs (törzskerülete 7 m körüli)
-Süttői díszmészkő (nemzedékek óta helyi családok bányásszák és dolgozzák fel)
-Reviczky-kastély
-Demény-kúria

TESTVÉRTELEPÜLÉS
Dunamocs, Szlovákia

Czermann János
Polgármester
Tel.: +36 33 474 360 / 0-ás mellék

E-mail: pm@sutto.hu

Dr. Józó Antal
Jegyző
Tel.: +36 33 474 360 / 2-es mellék