Magyar Cégnyilvántartó

Nagymizdó község Vas vármegyében, a Körmendi járásban.

Közigazgatás:
Ország: Magyarország
Régió: Nyugat-Dunántúl
Vármegye: Vas
Járás: Körmendi
Jogállás: község
Polgármester: Törökné Horváth Eszter (független)
Irányítószám: 9913 ó
Körzethívószám: 94

FEKVÉSE: Körmendtől 9 kilométerre délkeletre fekszik, a Kemenesháton, a Rába völgye mellett. Közigazgatási területén, belterületének déli szélén végighalad a Molnaszecsőd- Katafa közti 7445-ös út, de a település belterületén csak a 74 164-es számú mellékút halad végig.
A szomszédos települések: Katafa, Szarvaskend és Hegyhátsál. Megközelíthető Körmendtől a katafai elágazáson keresztül. Vasútállomással nem rendelkezik.

NEVÉNEK EREDETE:
A mizdó név a mézadó szóból származik. Az itt élő szolgálónép látta el mézzel a királyi udvart, és a nyugati határőrizet embereit.

TÖRTÉNETE:
A település ősidők óta lakott. Határában neolitikus cserepekre és kőeszközökre bukkantak a régészek. A határában elterülő Várdombon római kori kiserőd nyomait vélték sokáig. Valójában őskori cserépégető maradványai és a sérült agyagedények hátrahagyott cserepei izgatták a helyiek fantáziáját. Várdomb ma már nem látható, mert a lakosok illetve a valamikori téesz homokbányát nyitott a területen és a régészeti védelemre fittyet hányva széthordta azt. Első okleveles említése 1237-ből származik. 1441-ben I. Ulászló király Gersei Petőnek adományozta a települést. 1423-1450 között Bokodi György valamint Mezőlaki János birtoka. 1468-tól Nádasdi Lászlóhoz, majd 1495-1513 közötti időszakban Thyned Rusinhoz került. Az 1549-es összeírás szerint "Myzdo" csak pusztatelkekből állt.

Valószínűleg az 1529-es oszmán-török kőszegi ostrom miatt pusztult el. 1600-ban a Vas vármegyei közgyűlés a Körmend környékére vezényelt katonák szálláshelyéül jelölték ki. Az 1690-es összeíráskor tizenhárom telkes jobbágy és hét zsellér élt a faluban. A győri katolikus püspökség 1733-as összeírásában is szereplő Nagymizdó a Szarvaskendi egyházközösséghez tartozott. Az 1760-as évektől a Festeticsek birtoka. Az 1787-ben
keltezett írás szerint volt a faluban kocsmáros, kovács és molnár is.

NEVEZETESSÉGE:
A római katolikus templom 1886-ban készült el, amit Szent Anna tiszteletére ajánlottak.